Dezinformált tömeg, Karikó a Könyvfesztiválon

Ha esetleg nem tudsz aludni az orosz-ukrán konfliktus miatt, itt van neked néhány jó tanács, hogy sikerüljön megnyugodni. Képzeld azt, hogy mindaz, ami történik, Afrikában történik. Képzeld azt, hogy ez az egész történet a Közel-Keleten történik. Képzeld azt, hogy Ukrajna Palesztina. Képzeld azt, hogy Oroszország az Egyesült Államok. Mindezek nyilvánvalóan azon képmutató embereknek szólnak, akikről már több ízben is szót ejtettem. Akik divatból teszik ki profiljukba az ukrán zászlót – még a világ másik végéből is -, mert divat lett Ukrajna sorsáért sírni. Amely sírás egyébként finoman szólva sem őszinte. Amely sírás mintegy krokodilkönnyekből áll, és nem tartalmazza az igazi részvétet a megtámadott népek összességének sorsa iránt. Amely sírás tájékozatlan és dezinformatív, amely sírásnak a média a forrása. Mit mond a médiából merített információkra, és azok biztos tudásként való fennhéjázó kezeléséről a pszichológia? Egy öreg, megsárgult papírlapú általános iskola nyolcadik osztályos tanulói részére írt kémia tankönyvben az áltudományosságra való jelekről olvastam. Ezen írás szerint az áltudományos információk főként hirdetésekkel, reklámokkal, egyes árucikkek eladásával kapcsolatban érik el az átlagembert, aki megfelelő tudományos háttérismeret hiányában nehezen tud védekezni ezekkel szemben. Ezért fontos, hogy megismerjünk néhány olyan jellemző körülményt, amely egy információ igazságtartalmát, hitelességét megkérdőjelezheti.

Az információ nem a tudományos folyóiratokban, hanem a médiában jelenik meg, és valamely termék eladásával kapcsolatos. Az információk igazolására nem tudnak egyértelmű kísérleti bizonyítékokat felmutatni, ehelyett inkább az érzelmekre próbálnak hatni. Az információt azért kell elhinni, mert azt vagy egy ismert személy mondja, vagy azzal sokan egyetértenek. A szöveg az egyszerű és közérthető szavak helyett feleslegesen sok tudományos kifejezést használ, amitől az értelmezés nehézkessé válik. A felfedezés igazi szenzáció, azonnali tudományos áttörést ígér, pedig ez ellentmond az addigi alapvető ismereteinknek.

Na már most valami nagyon hasonló volt a helyzet Karikó Katalin csodamódszeréről is, amelynek hatékonyságát egyszerűen nem lehetett megkérdőjelezni, kiváltképp nem tudományos berkekben. Egyszerre csak felbukkant az rMNS-el, és le lett nyomva a médián keresztül az az emberek torkán mindez azzal, hogy hiszen ő a szakember, több évtizedes kutatómunkával a háta mögött. Ráerőltették őt az emberekre, és már akkor gyanússá vált, amikor politikus megmondóemberek, akik oly szívesen kommunikálták azt az emberek felé, hogy mindenhez is értenek, elkezdtek Karikó Katalin köré személyi kultuszt építeni, és az ő munkáinak eredményeit, az ő nyilatkozatait rendre mutogatni. Jól mutatja a Karikó személyi kultuszának felépítésére tett fáradhatatlan kísérleteket az a bizonyos budapesti fal, amelyen az ő terjedelmes arcképe, mint falfestés kapott helyett. Igen ám, csakhogy ez a bizonyos arckép az egykori kommunista titkosügynökről eltűnt azóta a falról. Valószínűleg úgy érezhették többen, hogy egy embernek, akinek receptje alapján készült vakcináktól halhattak meg akár és nyomorodhattak meg közeli vagy távoli ismerősei, nincs helye ott, a kultuszépítésére tett kísérletekkel pedig fel kell hagyni. Mindezek az események persze szépen csendesen folytak, hiszen a kudarcot – hacsak a média nem társ ebben bizonyos érdekek miatt – nem szokták nagydobra verni.

Karikó Katalin persze azóta is úton-útfélen feltűnik, és az ember nem tudhatja, hogy mikor és hol botlik éppen bele. Én magam például a twitteren botlottam bele egy tweetjébe, amely tweet egy kép volt, nevezetesen néhány könyve egymáson, a kép fölött a következő felirattal: „A Millenárison, a ma induló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon kapható a könyvem. A Helikon Kiadó 57-es számú standján vasárnapig 20% kedvezménnyel lehet megvásárolni”. Egyébiránt annak ellenére sem tudtam, hogy most, szeptember utolsó hetében kerül lebonyolításra a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely esemény minden év áprilisában szokott megrendezésre kerülni, hogy hatalmas könyvrajongó, és író is vagyok. Ez most valahogy, lakásfelújítás és egyéb bokros teendőim közepette teljesen elkerülte a figyelmem. Egészen pontosan nem is jutott el hozzám az erről szóló információ. Ironikusan mondva „felemelő”, amikor efféle Kari-kóroknak sikerül tért nyerniük az ifjúság részére fenntartandó közösségi kultúreseményeken. Hogy az egyébként Amerikában élő, kommunista ügynöki múlttal rendelkező kutatóasszony könyvei még az ő személyes megjelenése nélkül is kísértenek ezen a nemzetközi kultúreseményen, és egy óvatlan szemjártatásnál az egyik pultról pislognak vissza ránk. Egészen pontosan ő maga, Karikó asszonyság – ahogy a magyar miniszterelnök nevezte -, mivel, ha nem csal az emlékezetem, akkor az ő portréja is szerepel a borítón.

Azoknak a tudósoknak a könyvei pedig – példának okáért Sucharat Bhakdi -, akik az igazságnak nevezett valamiről rántották le a leplet, valahol a könyvesboltok polcainak legalsó fokán vannak eldugva a könyveik. A szép és nemes elégetni, eldobni és eldugni való, míg a vitriollal leöntött métely a pulpitusra, a polc legtetejére való. Persze, nyilván a kutatóasszony könyve csak egy a számos közül, mégis, amilyen nagy kárt okozott a magyar – és lényegében az egész emberi – társadalom számára, az ilyesmi számomra, és általában a jóérzésű emberek számára tűrhetetlen. Na nem mintha bármilyen illúziót táplálnék a Nemzetközi Könyvfesztivállal és a hasonló jellegű nagy méretűre felfújt könyves események iránt. Csupa demagógia, csupa olyan dolog, amit az olvasó, javarészt ponyván nevelkedett felületes és felszínes tömeg hallani szeretne, csupa bű meg báj. Akárcsak az idei könyvhéten a Vörösmarty téren, ahol egy órán keresztül arról beszélt az egyik kortárs író, hogy mennyire vicces, hogy mindenért a zsidókat hibáztatják. Hogy aztán elismerje néhány szóval az ő bibliai bűnösségüket, hogy aztán egy-egy szót ejtsen a végén arról, hogy talán mégis van némi igazság az ostobának tűnő konteókban, és hogy talán George Orwell mégis inkább egy zseniális író volt, és nem pedig egy konteós. Mondott kicsit ezt is, kicsit azt is, hogy mindenki elégedetten nyugtázza, hogy van az író úrnak ez az új könyve, amely kielégítheti az ízlését, és hogy szembesülhessünk azzal újfent, hogy mindazt, amin nevetünk és amit szőnyeg alá söprünk, tudat alatt nagyon is komolyan vesszük és meghatározza az világlátásunkat.

tmz

Biocentrizmus

Global warming, wind blown sphinx

Murder, rape, genocide and terror bombing can only be committed by political opponents of the US against civilians. Everything else is an unfortunate accident. And then there is the one henchman who is so horny that he doesn’t even bother to come up with a story, everyone just turns their heads and pretends not to […]

Read More
Biocentrizmus

Világközöny, szél fújta szfinx

Gyilkosságokat, nemi erőszakot, népirtást és terrorbombázást csak az USA politikai ellenfelei tudnak elkövetni civilek ellen. Minden más sajnálatos véletlen, baleset. Aztán ugye ott van az az egy csatlós, aki annyira el van kanászodva, hogy nem is erőlteti meg magát, hogy valami sztorival előrukkoljon, csak mindenki elfordítja a fejét és úgy tesz, mintha nem is csinálna […]

Read More
Biocentrizmus

Átlagos élet, boldogság

Nem akarnak átlagos életet élni. Ezeknek a mai magyar fiatal lányoknak minden félelmük az, hogy átlagos életet kell élniük. Ezt tapasztaltam legalábbis a világhálón, ahol lányok posztolnak arról, hogy a legjobban egy átlagos élet rémképe fenyegeti őket fejben. Az átlagos szócskát leginkább idézőjelbe kellene raknom, hiszen voltaképpen mit, illetve kit is tekinthetünk átlagosnak? Hazudnék egyébként, […]

Read More