Argentínában termesztenek, Thaiföldön csomagolnak és az Egyesült Államokban értékesítenek körtelekvárt. Ez most csak egy példa volt annak szemléltetésére, hogy miként zajlanak azok a kereskedelmi folyamatok a világon, amelyek eredményezik a termékek értékesítését. Aki nem érti, hogy az igazi ökológiai lázadás az áruk globalizációjának őrülete elleni komoly és mélyreható küzdelem, az ne zaklasson másokat az elektromos autókkal és cellulózlemezekkel(napelem). Sokakat becsaphatnak, de nem mindenkit. Ha igazán forradalmi akarsz lenni, akkor csak helyi termékeket vásárolj, és olvasd el a címkén, hogy honnan származik a nyersanyag, és hogyan csomagolják az árut. A helyi termékek előnyben részesítése nem nacionalizmus, nem fasizmus és nem protekcionizmus, hanem csupán az intelligencia és a környezet iránti tisztelet jele. Ebből is látszik, hogy a műanyaggyűrögető, mindennek felülő banda nulla intelligenciával és ismerettel rendelkezik. Az e témával kapcsolatos ismeretek márpedig egy olyan súlyos kérdésnek az előfeltétele kellene, hogy legyenek, mint amilyen a környezetvédelem is.
Szakadatlan vádaskodnak, mint akik minden következetességgel azon vannak, hogy a környezetvédelem ügyét előbbre vigyék. Ám mint ahogy azt Gréta Thürnberg sem teszi, ugyanígy az általam ismertetett réteg sem szorgoskodik abban, hogy a problémát a valós végénél ragadják meg. És hogy milyen keserű világban fogunk élni rövidesen az emberi megvezethetőség miatt? Mivel sem a klímaváltozás, sem pedig a tőlünk háromezer kilométerre dúló háború nem tehetnek arról a folyamatról, amely már elindult, és amely még expandálni fog.
Arról beszél Zsiday Viktor, hogy abban az esetben, ha a mostani gázárak fennmaradnak, össze fog omlani a hazai és az európai gazdaság. Arról beszél, hogy augusztus folyamán az európai gázárak megduplázódtak, a nyár folyamán összesen megnégyszereződtek a már akkor is nagyon magas szintjükről. És márpedig, ha ez a trend tartós marad, az katasztrofális helyzethez vezethet a befektetési szakember szerint. Nem lehet tudni, hogy a tőzsdei árak fennmaradnak-e tartósan, de ha igen, akkor nagyjából kijelenthető, hogy mind a magyar, mind az európai gazdaság össze fog omlani. Ekkora terhet képtelen kifizetni a kormányzat, tehát kénytelen lesz egy részét a lakosságra hárítani – azaz, ha a gázárak itt maradnak, akkor szinte biztos, hogy további lakossági energiaár-emelések lesznek, ami miatt minden másra kevesebbet fognak költeni az emberek, tehát a fogyasztás, a GDP fő hajtóereje csökkenni fog – figyelmeztet a közgazdász. Eközben az ipar és szolgáltatás területén ilyen gázárak mellett egyrészt óriási infláció, másrészt csődök és elbocsátási hullám jön.
Tehát miközben a lakossági fogyasztás visszaesik, a termelő szektor is zsugorodik, és nő a munkanélküliség. Közben szűkülnek a monetáris kondíciók az egekbe szökő kamatok miatt, tehát csökken a hitelkihelyezés, és ha ez nem lenne elég még a kormányzat is megszorít. Zsugorodás mindenhol, minden szektorban, sehol egy ellensúly. A gyengülő forint pedig még rátesz egy lapáttal az inflációs nyomásra. Ez a tökéletes vihar: gazdasági összeomlás félelmetesen magas inflációval. Európa számos országában hasonló folyamatok zajlanak, bár kétségtelen, hogy mi vagyunk talán a legsebezhetőbbek. És hogy mi lehet a megoldás? Mivel a gázárak emelkedése nagyon fáj és elképesztően begyorsult, ezért nem lenne meglepő, ha lezárnák a kereskedést, és valamilyen központi, EU-szintű allokációs mechanizmust vezetnének be előre meghatározott árakon. Ettől még minden probléma nem fog megoldódni, hiszen ez azt jelenti, hogy adagolni kell a gázt, el kell dönteni ki, mikor, mennyit kap: az ipar egy részét le kell még így is állítani, és a lakossági árak is magasak lehetnek, de legalább a jövőbeli bizonytalanság réme megszűnne. Viszont ez csak úgy működik, ha minden ország jelentősen csökkenti a fogyasztását: ez vagy hidegebb lakásokat vagy (és) leálló ipart jelent. Európában tehát durva energiaválság van, amely a jelenlegi árak fennmaradása esetén mély recesszióhoz vezethet. A helyzet Magyarországon még rosszabb. Megoldás nincs, de a gázárak további emelkedése esetén a piaci mechanizmusok könnyen felfüggesztésre kerülhetnek – mondja Zsiday.
Tehát EU-szintű allokációs mechanizmus előre meghatározott árakon? Csak számomra hangzik ez úgy, mint egyfajta új világrendszerűség fele vezető úthoz való megteendő lépés? Mármint, mindaz, amit tapasztalunk, mivel mint az köztudott, egész Európa, de az egész világ is tele van gázzal, nyersanyaggal, vízzel és élelemmel, egyszóval mindennel, ami az emberi léthez szükséges. Amiről eddig oly sokat beszéltek, és ami tulajdonképpen arról szólna, hogy világszinten létrehozzák a kommunizmust, amely csak szörnyű múltat idéző nevében borzalmas, egyébként pedig Marx, Lenin és Rousseau leírásaiból tudhatjuk, hogy maga az áldás. (No, nem ám az isteni, mert a kommunisták nem szoktak hinni az ilyesmiben.) Maga Klaus Schwab is úgy beszél a víziójáról, mint valami meseszerű világképről, amelynek létrehozásához meg kell tenni néhány igen kellemetlen, ám szükségszerű lépést. Mert ugye annyi jav van már a földön, hogy egyáltalán nem szükséges marakodnunk egymással azokért. Csakhogy az emberek nem fogják maguktól dalolva átadni magántulajdonaikat egy kis réteg kezébe. Mert az emberi természet már csak ilyen, birtoklásra hajlamos…
