A világ pénz nélkül

Nem rég végeztek egy kutatást arról, hogy miképpen lehetne pénz nélkül élni. Az ötlet Jacque Fresco-tól származik, a Vénusz Projekt alapítójától, aki úgy vélekedik, hogy a világ olyan technológiai szintet ért el, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljesen önfenntartó közösségeket építsünk az egész világon, amelyek optimális kialakításuk mellett nemcsak elképzelhetetlenül magas szintű bőséget biztosítanak minden lakos számára, de a közösségben a közös cél sokkal nagyobb értelmet nyer. Ez a jövőkép pedig az erőforrás-alapú gazdaság elvein alapszik. Így nyilatkozott erről Jacque Fresco: „Az erőforrás-alapú gazdaságban minden áru és szolgáltatás valamennyi ember számára elérhető, anélkül, hogy pénzváltásra, hitelre, barterre vagy bármilyen más eszközre lenne szükség. Ennek elérése érdekében az összes erőforrást a Föld minden lakójának közös örökségévé kell nyilvánítani. A legújabb tudományos és technológiai csodákkal felszerelve az emberiség rendkívül magas termelékenységi szintet érhet el, és rengeteg erőforrást hozhat létre.” És amit várnak attól a világtól, attól a társadalomtól, ami ezáltal eljöhet, az az, hogy a profit motivációja nélkül az egyének a közösségen belül természetes módon fordítják majd energiájukat az infrastruktúra hatékony karbantartására, a problémamegoldás és az innováció irányába a kollektív jólét érdekében, mivel a közösség boldogságát és jólététtermészetesen azonosítják majd várhatóan a saját boldogságukkal és jólétükkel.

Mivel a pénz nem más, mint a csere eszköze, azt elavulttá teszi a csere vagy a kereskedelem megszüntetése. Ez az oka annak, hogy egy erőforrás-alapú gazdaságban minden erőforrást valamennyi földlakó közös örökségének nyilvánítanak. Colin Turner egy előadásában megkérdőjelezi azt az elképzelést, miszerint a kereskedelem az egyetlen szervezeti modell a bolygó életében, és felvázolja azokat a módszereket, amelyekben a kereskedelem valójában ellentétben áll az emberi bőséggel és jóléttel. Így nyilatkozik erről: „Mindannyian többé-kevésbé elfogadjuk a kereskedelmet, mint a társadalom működésének tényleges módját, annyira, hogy azt valamiféle egyetemes törvénynek tekintjük. Meglepő lehet azonban, hogyha tudjuk, hogy a kereskedelem csak lényegében az utóbbi időben létezett, és hogy modern emberiségünk idejének kilencven százalékában valójában nem folytattunk kereskedelmet, mivel nincsenek régészeti nyomai e tevékenységnek. Ezekben a korai törzsi, agrár közösségekben, ami valójában történt, az egy hallgatólagos egyetértés volt, hogy a törzsben mindenki egymásra vigyáz. Így működtek a törzsek az emberiség korai történetének nagy részében. Tehát a kereskedelmet most nagyon fontos üzletviteli módszernek tekintjük, és azt mondhatjuk, hogy a kereskedelem működik: megkapom, amit akarok, és megkapod azt, amit akarsz, és mindannyian boldogok vagyunk. Ha azonban egy kicsit jobban megkapargatjuk a felszínét annak, hogy a kereskedelem valójában miként alakul ki a való világban, akkor látható, hogy ez már nem olyan szép történet. Úgy tűnik, hogy az elmélet jobb, mint ami valójában a gyakorlatban kialakul. Például a legnyilvánvalóbb eset, hogy a világban körülbelül hárommilliárd ember él napi 2.5 dollárból vagy annál kevesebből – sokan közülük sokkal kevesebből. Nyilvánvaló, hogy éhezés sújtja őket, vagy gyógyítható betegségekben halnak meg, tehát úgy értem, fel kell tennünk magunknak a kérdést, vajon a kereskedelem valóban működik-e ezen emberek számára? Nyilvánvaló, hogy nem.”

Colin Turner a Szabad Világ Charta alapítója, amelynek jelenleg közel hatvanezer aláírója van kétszáztizenöt különböző országból. A charta olyan alapfeltételeket fektet le, amelyek valóban formalizálják azt a gondolatot, hogy minden embernek joga van a Föld erőforrásainak egyenlő részéhez, de felvázolja azokat a természetes felelősségeket és gyakorlatokat is, amelyeket mindenki vállalna az optimális és harmonikus együttélés érdekében egy pénzmentes közösségben és világban. Íme, a tíz alapelv:

  1. Az emberiség legfontosabb ügye az összes élő faj és a bioszféra együttes közjava.
  2. Az élet minden formája értékes, és szabadon virágozhat az együttes közjóban.
  3. A Föld természeti erőforrásai minden lakójának születési joga, és szabadon megoszthatják az együttes közjót.
  4. Minden ember az emberiség világméretű közösségének egyenlő része, és a Föld szabad polgára.
  5. Közösségünk az együttműködés szellemén és a természet megértésén alapszik, amelyet az alapoktatás nyújt.
  6. Közösségünk minden tagja számára biztosítja az egészséges, teljes és fenntartható élethez tartozó szükségleteket, szabadon és kötelezettség nélkül.
  7. Közösségünk tiszteletben tartja a természet és erőforrásainak korlátait, minimális fogyasztás és hulladék mellett.
  8. Közösségünk megoldásait és előrehaladását elsősorban a logika és a rendelkezésre álló legjobb tudás alkalmazásával éri el.
  9. Közösségünk elismeri az odafigyelés és az együttérzés kötelezettségét azon tagok iránt, akik nem képesek hozzájárulni.
  10. Közösségünk elismeri annak felelősségét, hogy biztosítsa a változatos és fenntartható bioszférát minden jövőbeli élet számára. Egyesek talán már a kommunizmusnak a barátságos előkészítését vélik felfedezni ebben a kezdeményezésben. Megmondom őszintén, minden szimpátiám ellenére is meglehetősen utópisztikusnak találom a leírtakat. Megvalósítani nem volna rossz, mint ahogy tulajdonképpen nem lehetett volna olyan nagyon rossz az se, hogyha megvalósul a kommunizmus annak idején abban a formában, amelyben Rousseau és Marx még megálmodta. Terror, diktatúra és vér nélkül, mintegy magától értetődően. Csakhogy korántsem ez a magától értetődő társadalmi forma az ember számára, hanem éppen a könyörtelen vadkapitalizmus az. Miképp is alapozhatnak rajongó emberboldogítók egy társadalmat olyan elméletre, melyből a tulajdonjogot, a birtoklás nagyon emberi ösztönét teljesen kikapcsolják? A kisember, a mindent magáévá tenni akaró két-három éves első mondata: „Add ide.” Félek, hogy ez a nagy emberek utolsó mondata is.

tmz

Biocentrizmus

Egy nép sajátos háborúja

MI TÖRTÉNIK VALÓJÁBAN ROMÁNIÁBAN?„Takarodj ki az országból WHO!”- skandálják a tüntetők, akik gyülekeznek Bukarestben az elnöki palota előtt, ahol délután covid-gyűlés lesz. Az egykori náci Németország eszközeit megszégyenítő terrorista módszerekkel operál jelenleg a Klaus Iohannis államfő és a bukott román miniszterelnök, Florin Cîțu vezette bukaresti kormány.Mivel egyértelművé vált, hogy a romániai covid-kormány sem manipulációval, sem […]

Read More
Biocentrizmus

Románia kitart, alkotmánybírói döntés Magyarországon

Románia a következő ország a sorban, akit meg szükséges nyúzni büntetésül, amiért állampolgárai nem vették komolyan a vakcinázást. Rengetegen kiállnak a kovid-terror ellen Romániában, beleértve természetesen az értelmiségi réteget is – tanárokat, orvosokat, jogászokat -, akik akaratát a világelit orvosai már le is söpörte egyetlen könnyed mozdulattal az asztalról azzal, amikor egyszerűen kijelentették, hogy segíteni […]

Read More
Biocentrizmus

The situation in Triest

In Italy, the ball is on, at least among the unvaccinated, who we will call healthy for now, as the term unvaccinated is in itself offensive and discriminatory. The protesters are not receiving any support from any left-wing or rights associations, which the police are dispersing with increasingly brutal means. And the left-wing rights organisations, […]

Read More